Jogi változások

Nagykorúság 18 éves kortól – és más kulcsváltozások, amik az üzleti és magánéletet is érintik

Dr. Rinfel János · 2026. január 2. · 5 perc olvasás

2026. január 1-jén az Egyesült Arab Emírségek új szövetségi rendeleti törvénnyel hirdette ki a Civil Transactions Law (polgári jogi kódex jellegű) átfogó reformját. A cél egy egységesebb, könnyebben alkalmazható, a modern tranzakciókhoz jobban illeszkedő polgári jogi keretrendszer.

A legnagyobb publicitást az kapta, hogy a jogi nagykorúság korhatára 18 évre csökkent – de a csomag ennél jóval szélesebb: érinti a szerződéskötést, a kártérítést, az ingatlan- és vagyoni jogokat, a társasági struktúrákat és a peres stratégiát is.

Nagykorúság: 21 holdévről 18 Gergely-naptári évre

A teljes cselekvőképességhez kötött nagykorúság a korábbi 21 holdévről 18 Gergely-naptár szerinti évre módosul. A 18. életév betöltése szélesebb körben teszi lehetővé az önálló, érvényes jognyilatkozatokat – ez kihat szerződésekre, pénzügyekre, üzleti bankszámlanyitásra és számos hétköznapi jogügyletre.

Vagyonkezelés: 18 évesen önállóbban, 15 évesen bírósági engedéllyel

Ez különösen releváns startupoknál, családi vállalkozásoknál, illetve ha fiatal érintett tulajdonosként vagy örökösként jelenik meg egy vagyoni struktúrában.

Vagyoni és ingatlanjogi változások

Társaságok, non-profit és biztosítás

A reform modernizálja a társasági rendelkezéseket, külön keretrendszert ad a non-profit társaságoknak, rendez több szakmai tevékenységet végző cégformát, önállóbban kezeli a mudaraba szerződéseket, és a biztosítási részeknél is finomít – a takaful keretrendszerét is beleértve.

Mit érdemes most átnézni?

Magánszemélyeknek, családoknak

Vállalkozásoknak

Kérdése van a saját helyzetével kapcsolatban?

Az első konzultáció ingyenes és kötelezettségmentes. Dr. Rinfel János aktív magyar ügyvédként a magyar és az emirátusi szabályokat egyszerre látja át.

Ingyenes konzultáció →

Ez a bejegyzés általános tájékoztatás, nem minősül sem jogi, sem adótanácsadásnak. Egyedi ügyben minden esetben a konkrét tényállás és az alkalmazandó jog alapján szükséges dönteni.